Nagydorog község

Adatok

Régió: Dél-Dunántúl
Megye: Tolna megye
Kistérség: Paksi kistérség
Lakosság: 2854 fő
Terület: 41.44 km²
Népsűrűség: 68,87 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 75

Fekvése

Tolna megye északi felén, Pakstól 20 kilométer távolságra fekszik nyugati irányban, Cecétől pedig délre 18 kilométerre. Áthalad rajta a Szekszárdot Székesfehérvárral összekötő 63-as út. A MÁV 46-os számú (Sárbogárd–Szekszárd–Bátaszék) vasútvonala is keresztezi.

Története

A település első írásos említése 1397-ből származik. Zsigmond király ekkor adta a Kanizsai családnak a simontornyai várat és a hozzátartozó birtokokat, melyek közt Dorog is megtalálható. Később, a XV. század folyamán a falu a Garay család tulajdona lett, majd a török időkben többször cserélt gazdát. Ez idő alatt rövid ideig el is néptelenedett.

A XVI. század közepétől erős református közösség szerveződött Sztárai Mihály kezdeményezésére.

Mária Terézia ualkodása alatt iskola épült Györkönyben. 1777-től a Széchényi család tulajdonába került a település. A család kastélyt, víztornyot, malmot, villanytelepet, szeszgyárat épített.

1883-ban épült meg a vasútvonal, mely bekapcsolta a községet a vasúti közlekedésbe.

Benedek Mihály református püspök, prédikátor (Nagydorog, 1748 – Debrecen, 1821. ápr. 23.)

Nevezetességei

Falumúzeum
Kalap és Sipkamúzeum

Stockinger Artúr 20 évig volt Nagydorog plébánosa. Szenvedélyes sapka és kalapgyüjtő volt. Az ő hagyatéka a több mint száz darabból álló gyüjtemény a világ számos országából. Nemcsak gyűjtötte ezeket a kalapokat, de alkalomadtán hordta is azokat.

Szenes-legelő
Református templom (1774)
Római katolikus templom (1934)
Széchenyi-kastély (1891/92)
Víztorony (1891)

Képgaléria

Következő községek

További községek